A héten állítjuk át az órákat.
Március 25-én,vasárnap kell eltekerni a kismutatót. A nyári időszámítás kezdetén szombatról vasárnapra virradó éjjel előre kell tolni az órát, hajnali 2 órakor 3 órára, vagyis ilyenkor mondjuk, hogy egy órával kevesebbet alszunk.
A modern korban Benjamin Franklin vetette fel először, 1784-ben. A mai formájában azonban csak 1916 óta létezik. Németország vezette be először, hogy a háború alatt spóroljon a világítással. A háború alatt átvette Nagy-Britannia és az Egyesült Államok is, de utána visszaálltak a normális időszámításra, egészen a második világháborúig. Európában csak a nyolcvanas évekre vált általánossá a használata.
De miért érzik magukat sokan kimerültnek az óraátállítás utáni napokban?
- Sokan napokig érzik az óraátállítás negatív hatásait – van, aki egy-két hétig tartó kellemetlen közérzettel, fejfájással, figyelmetlenséggel, csökkent koncentrálóképességgel küzd, a belső biológiai órát ugyanis nem lehet egyik napról a másikra átállítani. Sokaknak az alvási ciklusuk borul fel, kialvatlanul ébrednek, vagy egyáltalán nem tudnak időben elaludni.
- A statisztikák szerint óraátállításkor többen kerülnek kórházba, mert a változás plusz terhelést jelent a szervezetre. Vannak ugyanis olyanok, akiknél ilyenkor derül ki, hogy valamilyen betegséggel, például depresszióval, szívproblémákkal küzdenek.
Egyre többször szóba kerül, hogy el kellene törölni az óraátállítást, mert egyáltalán nem biztos, hogy energiatakarékossági szempontból valóban megéri, ráadásul az emberi szervezet is nehezen alkalmazkodik az évenkénti két áthangolódáshoz. Egyelőre nem született döntés a kérdésben, így minden marad a régiben, és továbbra is át kell állnunk ősszel a téli, tavasszal pedig a nyári időszámításra.
