Elkezdődött a Nagyhét.

Húsvétkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását. A húsvét a legrégibb keresztény ünnep, és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeink sorában.

A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, virágvasárnapon arról emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe. Az Olajfák hegyénél két tanítványát előreküldte egy szamárcsikóért, amelyen még nem ült ember, majd ezen vonult be a városba. Idén március 25-ére esett a Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékeztető virágvasárnap, a húsvétot megelőző negyvennapos böjt utolsó hetének, a Nagyhétnek a kezdete.
A bevonuláskor az ujjongó nép tiszteletadásként pálmaágakkal integetett, innen a latin elnevezés: Dominica palmarum, avagy Dominica in palmis de Passione Domini, azaz pálmavasárnap az Úr szenvedéséről. Az egyházi liturgiában már az első századoktól gyökeret vertek a bevonulást felelevenítő szertartások. Az ókori világban a pálma az élet, a reménység, a győzelem jelképe volt, és a vértanúkkal is összefüggésbe hozták. Azokban az országokban, ahol nincs pálma, a korán bimbódzó fűzfa vesszejét, a barkát szentelik meg a katolikus templomokban.
A virágvasárnapi szertartás a barkaszenteléssel kezdődik, majd körmenettel folytatódik.

A húsvéti ünnepeket megelőző, úgynevezett nagyhét legfontosabb napjai a nagycsütörtök, a nagypéntek és a nagyszombat. Nagycsütörtökön elhallgatnak a harangok, „a harangok Rómába mennek. Ettől kezdve a húsvéti vigília Glóriájáig sem harang, sem csengő, sem orgona nem szól” legközelebb csak nagyszombaton. Az utolsó vacsora Jézusnak és tizenkét apostolának utolsó közös pászkavacsorája a Jézus elfogatását és keresztre feszítését megelőző estén. A keresztény valláshívői az eseményre a nagycsütörtöki úrvacsora-liturgia keretében emlékeznek. 


Nagypénteken a keresztény világ Krisztus keresztre feszítésére emlékezik. A nagyszombat húsvét vigíliája, Krisztus sírban pihenésének emléknapja.

A nagyszombat elnevezés a nagyhétre utal, mivel ez a nap is része a „három szent napnak”.