100 éve történtErdély elcsatolása – előadás az Iparosházban

2018. november 30-án, pénteken 17 órától a Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület székházában az első világháborút követő eseményeket elevenítette fel Forgó Ferenc egy vetített-képes előadás keretében.

Az érdeklődőket Szaka Zsolt, az Ipartestület elnöke köszöntötte, majd bevezetője után Forgó Ferenc tartott előadást „Erdély elrablásának 100. évfordulója alkalmából”. Az előadó először részletesen bemutatta – különböző térképek alapján – a román eredettörténetet, külön kitért az ún.dákorománelméletre is. Ismertette a területi változásokat, szerepüket az egykori Magyar Királyság területén. Ezután kitért az önálló állam megalakulására, és a román politikai törekvésekre, Erdély etnikai változásaira. Románia jóllehet az Osztrák-Magyar Monarchia és Németország szövetségese volt eredetileg, az első világháború idején mégis az antant hatalmak oldalán lépett be a küzdelmekbe. A központi hatalmak azonban rövid időn belül térdre kényszerítették a román hadsereget, Romániát pedig elfoglalták, különbékére kényszerítették. Egy nappal az általános fegyverszünet előtt a Román Királyság aztán ismét belépett a világháborúba, ezzel bebiztosította magát a győztesek oldalán, így a nemzetközi politikai színtéren utóbb mégis sikerült az érdekeik nagy részét érvényesíteniük a Nagy Háborút követően.Az antant végül nem is gördített akadályt I. Ferdinánd (ur. 1914-1927) országának érdekérvényesítése elé, és a továbbiakban is eltűrték keleti szomszédunk jogsértő viselkedését.Ennek folyományaként 1918. december 1-jén tartották meg a magyarországi románok a gyulafehérvári nemzetgyűlést, ahol a megjelent 1228 küldött kinyilvánította azon szándékát, hogy Erdély, a Körösök vidéke, Bánát és Máramaros – összesen tehát 26 történelmi vármegye – csatlakozzon a Román Királysághoz. Bár a románok döntése később „hivatalosan” megfelelt a wilsoni elveknek, a valóságban az elszakadás egyoldalú határozat eredménye volt, mely az erdélyi magyarságot teljesen megfosztotta az önrendelkezés jogától.

Ennek alapján tehát kimondhatjuk, hogy 1918 őszén-telén a wilsoni elv, a népek önrendelkezésének hangoztatása ellenére a nemzetek boldogulása tekintetében a nyers erő döntött, ez pedig rányomta bélyegét a magyarországi románokkal folytatott tárgyalásokra is. Jászi Oszkár, a Károlyi-kormány nemzetiségügyi minisztere ugyan Aradra utazott, ahol többek között VasileGoldis, IuliuManiu és Ion Flureas által képviselt Román Nemzeti Tanáccsal is tárgyaltErdély maradásával kapcsolatban, törekvése azonban eredménytelen volt. Majd a Tanácsköztársaság idején még tovább romlott az amúgy is feszült katona-politikai helyzet. Sőt a román hadsereg még Budapestet is elfoglalta egy időre. VégülTrianonban olyan határvonalat húztak, amely több mint 1,5 millió honfitársunkat kényszerítette román uralom alá. Sajnos a román politikai törekvések azóta sem sokat változtak a magyarság megítélést illetően.

Az előadás végén Szaka Zsolt elnök megköszönte Forgó Ferencnek a történelmi előzményeket is magában foglaló részletes ismertetőt és elmondta, hogy a közeljövőben milyen programokkal várják még az érdeklődőket. A tagság részére – előre láthatólag – decemberben lesz még egy közgyűlés. Ezen kívül 2019. január 1-én az új évi „Kijózanító gyalogtúrával”, január 12-én pedig a „Doni emléktúrával” várják a természetjárókat, míg január 19-én  a Polgári Bál kerül megrendezésre a sportcsarnokban.

Írta és fotók: Kiss Kálmán