Áramkimaradás esetén a lakossági napelemek sem működnek

A perzselő hőség és a tartós szárazság miatt évről évre jobban megnő a villamosenergia-hálózatok túlterheltségének kockázata. Sokan abban a tudatban fekszenek le, hogy a tetőre szerelt napelemmel védve vannak az áramkimaradások ellen. A valóság azonban kiábrándító: ha leáll a központi hálózat, a hazai háztartások elsöprő többségénél a saját napelem sem fog egyetlen hűtőt vagy klímát sem működtetni. De miért kapcsol le a rendszer pontosan akkor, amikor a legnagyobb szükség lenne rá?

A rendszer, ami csak közösen szeret dolgozni

Magyarországon jelenleg mintegy 350 ezer családi ház tetején termel áramot a nap. Ezeknek a rendszereknek a döntő többsége úgynevezett hálózatra tápláló modellben működik.

A mindennapokban a képlet egyszerűnek tűnik:

• A tetőn lévő panelek egyenáramot termelnek, amit a rendszer „lelke”, az inverter alakít át a háztartási gépek számára fogyasztható váltóárammá.

• Amíg süt a nap, a ház először a saját napeleméből fogyaszt – a hűtő, a mosógép vagy a tévé közvetlenül a tetőről kapja a zöldenergiát.

• Ha kevesebbet termel a rendszer, a hiányt a hálózatból pótolja; ha többet, a felesleget automatikusan feltölti az utcai hálózatba (vagy a házi akkumulátorba, ha van).

A problémák akkor kezdődnek, amikor a hálózat megadja magát.

A hálózatkövetés csapdája

Első hallásra abszurdnak tűnhet, de a hagyományos napelemes rendszerek képtelenek önállóan működni. Az ezekben használt inverterek ugyanis úgynevezett hálózatkövető berendezések.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az inverternek másodpercről másodpercre szüksége van a központi hálózat feszültség- és frekvenciajelére ahhoz, hogy szinkronizálja magát. Amint a központi áramszolgáltatás kiesik – vagyis áramszünet alakul ki –, ez a vezérlőjel megszűnik.

Az eredmény? Az inverter biztonsági okokból azonnal lekapcsol és teljesen leáll. Hiába tűz a nap, és hiába termelnének a panelek a maximális kapacitásukon, az átalakító hiányában egyetlen villanykapcsoló sem fog működni a házban.

Életmentő automatika: A szerelők biztonsága az első

Bár a tulajdonos szemszögéből ez bosszantó logikai ellentmondásnak tűnik, a szigorú szabályozás mögött kőkemény életvédelmi szempontok állnak.

Ha áramkimaradás történik, a hálózaton nagy valószínűséggel szakemberek dolgoznak a hiba elhárításán. Ha az utcában lévő napelemes inverterek leválasztás nélkül működésben maradnának, áramot táplálnának vissza a kikapcsoltnak hitt vezetékekbe – ez pedig halálos áramütésveszélyt jelentene a szerelőkre nézve.

Van kiút, de mélyen a zsebbe kell nyúlni

A szabály alól létezik kivétel, de a magyar háztartásoknak jelenleg csak egy törpe kisebbsége élhet vele. Ahhoz, hogy egy ház áramkimaradás idején is „szigetként” működhessen tovább, három dolog egyidejű jelenlétére van szükség:

1. Speciális hibrid inverterre,

2. Otthoni akkumulátortárolóra,

3. És egy fizikai szigetüzemi leválasztó berendezésre.

Ez a leválasztó egység áramszünet pillanatában megbízhatóan és fizikai értelemben is lekapcsolja az ingatlant az utcai hálózatról. Ezzel garantálja a hálózati szerelők biztonságát, miközben a ház belső rendszere zavartalanul termelhet és fogyaszthat tovább a saját napeleméről és akkumulátoráról.

Konklúzió

A lakossági napelem kiváló eszköz a havi villanyszámla nullázására vagy lefaragására, de a jelenlegi rendszerek többsége nem vésztartalék. Amíg a hibrid kiegészítők és akkumulátorok nem válnak általánossá, addig a kánikula okozta hálózati leállások idején a napelemtulajdonosok pontosan ugyanúgy „gyertyafény mellett” fognak ülni, mint bárki más.

kiemelt kép: Getty Images