Kezesfai találkozó 2018
Több település aktív természetbarátainak köszönhetően ismét sikerült egy régi hagyományt újraéleszteni. Somogysámsonból és Horvátkútról a Polgárőr Egyesület, Holládról az Örök fiatalok Holládért Egyesület, Marcaliból a Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület, Kéthelyről és Mesztegnyőről (kéthelyi indulással) a Mesztegnyői Bárka Alapítvány és az önkormányzat szervezésében indultak szombaton kisebb-nagyobb csoportok az évszázados útjelző felé.
A várható hőség és záporok, zivatarok; továbbá a szúnyoginvázió ellenére közel ötvenen érkeztünk az öt irányból a déli 12 órára meghirdetett találkozóra. Az extrém útviszonyok miatt a marcali és a kéthelyi csapat kis késéssel érkezett, ahol a többiek már nagy szeretettel vártak mindenkit.
Marcaliból a megszokott útvonalon indultunk. A horvátkúti és a marcali szőlőhegy közötti „hegygerinc” panorámája feledtette velünk, hogy a kirándulásunkat ez a szakasz igazi kalandtúrává tette. Hosszú szakaszokon át az úton állt a víz a gépek által kitaposott barázdákban. Ennek ellenére viszonylag szárazon megúsztuk. Láttunk szarvasokat és néhány pillangót és szarvasbogarat kimentettünk a vízből.
A Kezesfánál egy ötágú csomópontban futnak össze a környező településekből (Hollád, Somogysámson, Horvátkút, Marcali, Kéthely) érkező erdei utak.
Régen egy hatalmas tölgyfa állt itt, melynek kiszáradása után az innen induló utak irányaiba mutató ágait kéz formájúra faragták, természetes útjelzőként használva. Az eredeti fa már több emberöltővel ezelőtt kidőlt. Később a helyén újra és újra útjelző oszlopot állítottak – az eredeti fa emlékére kéz formájú táblákkal, hol bádogból, hol fából. A legutóbbi jelentősebb felújítás 2011-ben történt. Az erdészet munkatársainak köszönhetően rendezett környezet várt bennünket, kulturált körülmények között tudtunk pihenni.
Az évekkel ezelőtt elégett fa szemétgyűjtőt és a feltehetően ellopott „Marcali” kezet a Széchenyi Zsigmond Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium munkatársainak köszönhetően pótolni tudtuk. A szemetes két éve várta, hogy a helyére kerülhessen. A kiszállításáért nagy-nagy köszönet jár a somogysámsoni Simon László Istvánnak, a helyi Polgárőr Egyesület vezetőjének! A korábban szintén ellopott „Erdő fohásza” táblát néhány éve sikerült újból pótolni. A közelmúltban a kis táblát méltó keretbe helyezte idősebb és ifjabb Takács László Balatonszentgyörgyről. Az ilyen önzetlen „apróságok” sokaknak fel sem tűnnek!
A helyszínen Szaka Zsolt köszöntötte a megjelenteket, majd Kovács József helytörténész ismertette a Kezesfa történetét. Tettünk egy kis kitérőt egy közelben található emlékhelyhez. Pörkütt Márton sírja egy erdei sírhant a Holládtól keletre levő erdőségben. Felirata szerint: „Itt nyugszik Pörkütt Márton. Betyárok áldozata. Állíttatta Páger erdőőr 1936.” Több legenda is fennmaradt arról, hogy ki is nyugodhat a sírban. A legvalószínűbb, hogy egy kereskedő, aki nem fizetett vámot a környékbeli betyároknak. A gondozott sírhelyhez a zöld turistaútról egy kitisztított ösvényen keresztül lehet eljutni Kovács Józsefnek köszönhetően. A Kezesfához visszatérve a jövő évi találkozás reményében búcsúztak el egymástól a baráti
társaságok.
Mi, marcaliak visszafelé a jelzett utat elhagyva a kéthelyi Sári-hegy felé vettük az irányt. A város zajába az utcák mögötti földúton, a Gombai-hegyen keresztül érkeztünk vissza.
(A fényképeket és a beszámolót köszönjük Szaka Zsoltnak!)
