Mától hosszabbak a nappalok

Jeles nap a mai, december 21. a téli napforduló dátuma, az év legrövidebb napja, ezzel veszi kezdetét a csillagászati tél. Ettől kezdve a világos időszak egyre hosszabb lesz, rövidülnek az éjszakák, és bár nagyon lassan, de folyamatosan enyhül a sötétség „szorítása”.

A sötétség csúcspontja, vagy ha úgy tetszik, a fény előretörésének az időpontja az északi félgömbön a téli napforduló, ami december 21-ére esik (ritkán december 22-ére).

Azt a pillanatot jelenti, amikor bolygónk forgástengelye a legnagyobb szögben hajlik el a Nap sugaraitól, idén egészen pontosan december 21-én 17:00:25-kor.A 24 órán belüli világos és sötét periódus állandóan változó aránya Földünk forgástengelyének dőlésének köszönhető. A Föld és néhány fok eltéréssel a naprendszer bolygóinak keringési síkját a Nap körül ekliptikának nevezzük, bolygónk dőlésszöge pedig az ekliptika síkjára állított merőlegeshez viszonyítva 23,5 fok.

Az északi féltekén télnek tekintett évszakban a déli pólus „biccent” a csillagunk felé, nyáron pedig az északi: a tavaszi és őszi napéjegyenlőséget leszámítva mindig azon a féltekén hosszabbak a nappalok az éjszakáknál, amelyik épp a „nyári félévben” tartózkodik.