Dr. Mészáros Géza: Véget ért egy fejezet….címmel a 2016-ban a „Marcali Városért” díjazottjáról Lutor Árpádról írt.

Véget ért egy fejezet….

A Juventus könnyűzenei együttes –  1968-1977 évek  –  dalának a címe: Véget ért egy fejezet…., de ez nem egy érzelmi hullámvasút vége mint a dalban , hanem a Horvátkúti un. Lutor kisbolt ötvenhat éve tartó fejezetének vége.

Kérdezhetnénk, hogy miért érdekes ez az eset, hiszen kistelepüléseken nem szokatlan, hogy kisboltok bezárnak, netán tönkre mennek. Ennek a kisboltnak több szempontból is érdekes a közel hat évtizedes története. Évtizedek óta állta a „sarat” multik árnyékában, de nem csak egy „kisbolt” volt a sok közül, ha nem üzemeltetője, Lutor Árpád által már-már egy „intézmény” Horvátkúton. Ő a „ Bótos”, mert a helyiek így is nevezték.

Lutor Árpádról, 1944-ben született Felsőzsitfán, Somogyzsitfán járt általános iskolába, 1959-ben került a Somogysámsoni Földműves Szövetkezethez és 1962-ben Tokajban szerzett bolti eladó szakmunkás végzettséget. 1964-66 között sorkatonai szolgálatot teljesített. 1967-ben került a Marcali ÁFÉSZ-hez bolti eladónak  Horvátkútra. Így kezdődött a közel hat évtizedes történet, mely során a bolti eladó, majd üzletvezető – 1981 boltvezetői vizsga, 1992-ben megvásárolta a boltot berendezésével együtt, melyet 2023. december 31.-ig üzemeltetett a horvátkútiak örömére és megelégedésére.

1973-ban vette feleségül, párját Irmát, házasságukból két gyermek, Krisztián és Aliz született – mindketten felsőfokú végzettséget szereztek – általuk lettek négyszeres nagyszülők, Krisztián és Gergő az ikrek, míg Marcell és Zoltán, a képeken. Munkáját több alkalommal „Kiváló Dolgozó” kitüntetéssel ismerték el, de amire a legbüszkébb, hogy gyermekei és unokái körében vehette át 2016-ban a „Marcali Városért” díjat.

Miért „már-már egy „intézmény” Horvátkúton”? Talán ezért, mert a nehéz gyermekkora arra ösztökélte, hogy vegye észre mások nyomorát, nehézségeit. Ezért mindig önzetlenül, viszonzást nem várva segítette az utolsó pillanatig a hozzá fordulókat. Boltjából soha nem ment ki dolga végezetlenül, üres cekkerrel senki!

Hobbyja a foci – tizenkét évig jobb bekkje volt a somogyzsitfai csapatnak -, a horgászat és nagyon szereti, szerette a verseket, ezek közül is Petőfi Sándor, 1847 januárjában íródott verse, A XIX. század költői, amelynek  az alábbi sorai a hitvallása:

„Ha majd a bőség kosarából

Mindenki egyaránt vehet,

Ha majd a jognak asztalánál

Mind egyaránt foglal helyet,

Ha majd a szellem napvilága

Ragyog minden ház ablakán:

Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk,

Mert itt van már a Kánaán!”

Véget ért egy fejezet….

Írta: Dr. Mészáros Géza