Forgó Ferenc: 85 éve történt. Magyarország hadbalépése című előadás az Iparosházban
2026. június 29-én, hétfőn 18 órától Forgó Ferenc, a hadtörténelmi előadás-sorozat egy újabb részeként, vetített-képes előadást tartott a 85 évvel ezelőtt lezajlott magyar hadba lépésről és a gyorshadtest ukrajnai hadműveleteiről a Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület székházában.
A hallgatóságot Kiss Kálmán, a MKH Ipartestület alelnöke köszöntötte, majd rövid bevezetőjét követően Forgó Ferenc vette át a szót. Az előadó felelevenítette a történelmi és politikai előzményeket a Német Birodalom megalakulásán át, az első világháborún keresztül a második világháborúig bezárólag. Forgó Ferenc időnként párhuzamot vont egészen a bibliai időkig visszanyúlva, Nabukodonozor (II. Nabú-kudurri-uszur) újbabilóni uralkodó és a világ mai történései között.
A Barbarossa terv kidolgozásakor a németek még nem számoltak a magyar haderővel, ám a máig tisztázatlan 1941. június 26-ki kassai bombázás már elég indokot szolgáltatott arra, hogy Magyarország bekapcsolódjon a szovjetek elleni támadásba, ami pár nappal korábban, június 22-én indult meg nagy erőkkel. Bárdossy László miniszterelnök ezért, június 27-én gyorsan be is jelentette a hadiállapot beálltát Magyarország és a Szovjetunió között.
Forgó Ferenc ezt követően röviden beszélt a gyorshadtest megalakulásáról, szervezeti felépítéséről és addigi katonai tevékenységéről. Az 1940 tavaszán létrehozott, hazai viszonylatban gyorsan mozgó seregtest alárendeltségébe kezdetben az 1. és 2. lovasdandár, illetve az 1. és 2. gépkocsizó dandár tartozott. Majd ezek részt vettek az erdélyi bevonulásban, és a délvidéki hadműveletekben. 1941 nyarán már az 1. lovasdandár, az 1. és 2. gépkocsizó dandár, illetve hadtest közvetlen alakulatok tartoztak az alárendeltségébe. Parancsnoka Miklós Béla vezérőrnagy volt, aki az ütemterveknek megfelelően, igen eredményesen vezette csapatait.
Majd ezután az ún. Kárpát-csoport bemutatása következett, melyet a szovjetek elleni hadba lépést követően mozgósítottak, lényegében a VIII. hadtest törzséből és közvetlen alakulataiból: a gyorshadtestből, a 8. határvadászdandárból, valamint az 1. hegyidandárból. Az 1941. június 30-án alakított hadműveleti csoport parancsnoka Szombathelyi Ferenc altábornagy volt. Elsődleges feladata a szovjet csapatok üldözése volt a Dnyeszter folyóig, ahol a hidak birtokbavétele, valamint a tőlük északra elhelyezkedő 17. német hadsereg és a déli 4. román és 11. német hadseregek oldalának fedezése volt. A magyar csapatok 1941. június 28-án lépték át a határt. Július 7-én már átkeltek a Dnyeszteren, majd a gyorshadtest két nappal később kivált a Kárpát-csoportból és a német Dél Hadseregcsoport alárendeltségében küzdött tovább november 6-ig. Végül ezt követően vonták ki az arcvonalból. Viszont a Kárpát-csoport parancsnokság, a 8. határvadász dandár és az 1. hegyi dandár a megszerzett területen maradt megszálló feladatok ellátására. Az összesen mintegy 90 ezer főből álló haderő minőségben ugyan elmaradt a hasonló német alakulatoktól, de magyar viszonylatban korszerűnek számított.
Összességében a hadműveletek négy hónapja alatt a gyorshadtest mintegy 2.200 km mélyen nyomult be a Szovjetunió déli területére. A harcok során 3.730 főnyi veszteséget (hősi halott, eltűnt, sebesült) szenvedett és további 830 főt pedig súlyos betegen szállítottak haza. A harccselekmények során, de legfőképpen a mostoha út – és időjárási viszonyok közepette végrehajtott gyorsított menetek alatt – jelentős anyagi veszteségek érték. Az Ansaldo típusú kis harckocsijai 100 %-ban, míg könnyű harckocsijai 80 %-ban semmisültek meg. Elvesztett 30 db repülőgépet, 28 db különféle tüzérségi löveget és összesen 1.200 db páncélozott és egyéb gépjárművet.
Ennek ellenére az összegzett német és magyar vélemények szerint a gyorshadtest kiválóan helytállt a harcok alatt. Felszereltségéhez mérten erőn felül és példásan teljesített, veszteségeinek nagy része is a gyengébb színvonalú technikai ellátottságából adódott.
Az előadás végén több kérdés is elhangzott, majd kötetlen beszélgetéssel zárult a program, melyet a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) támogatott. A szervezők, a nagy kánikulára való tekintettel, kellő mennyiségű ásványvizet is biztosítottak minden résztvevőnek.
Forgó Ferenc következő előadása az 1526-os mohácsi csata 500. évfordulója alkalmából lesz megtartva az Iparosházban, még a nyár végén, vagy kora ősszel. A pontos időpont még szervezés alatt áll.
Írta: Kiss Kálmán
Fotók: Szaka Zsolt, Kiss Kálmán
