A további építkezés és a döntések éve az idei Somogyban

A Somogy Megyei Közgyűlés azon személyek és kollektívák elismerésére, akik kiemelkedő tevékenységükkel a megye fejlődését szolgálták, illetve munkájukkal kimagasló érdemeket szereztek, elismeréseket alapított. A díjakról tavaly szeptemberben döntött a közgyűlés.

A Somogy Megyei Közgyűlés a megye legmagasabb elismeréseként „Pro Comitatu Somogy” Kitüntető Díjat és megyecímerrel díszített aranygyűrűt adományozott dr. Boross Péter úrnak, Magyarország egykori miniszterelnökének,

aki Nagybajomban született 1928-ban. Elemi iskoláját Újvárfalván, Nagybajomban és Kadarkúton végezte. 1942-ben a pécsi Zrínyi Miklós Honvéd Gyalogsági Hadapródiskolában folytatta tanulmányait. 1944-ben a front elől Németországba telepítették ki az iskolát, s csak hazaszökése után tanulhatott tovább. Kaposváron a Somssich Pál – ma Táncsics – Gimnáziumban érettségizett 1947-ben; Takáts Gyula osztályában. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karán 1951-ben szerzett diplomát. 1951-ben a Fővárosi Tanácsnál tisztviselőként dolgozott, de 1957 elején elbocsátották állásából. 1958-1959 között segédmunkásként, képügynökként és italkimérőként dolgozott. 1959-1964-ig vendéglátóipari üzletvezető. 1965-ben a Dél-Pesti Vendéglátó Vállalat áruforgalmi igazgatóhelyettesévé, majd 1971-ben igazgatójává nevezték ki. Innen ment nyugállományba 1989 februárjában. Életfelfogására nemzeti, keresztény nevelése és iskolái voltak nagy hatással. 1992 augusztusától az MDF tagja. Az 1993. februári országos gyűlésen beválasztották a párt elnökségébe, az MDF alelnöke lett. 1990. július 23-tól az Antall-kormányban tárca nélküli miniszteri rangban a Magyar Köztársaság Információs Hivatalának, valamint Nemzetbiztonsági Hivatalának felügyeletét látta el. Az Antall-kormány 1990. decemberi átalakításakor belügyminiszterré nevezték ki. A Parlament 1993. december 21-én megválasztotta a Magyar Köztársaság miniszterelnökévé. 216 napig volt kormányfő. 1998-tól, az első Orbán-kormány idején a miniszterelnök személyi főtanácsadója volt; azóta számos társadalmi megbízatása van. 2006 óta a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, de elnöke a VERITAS Történetkutató Intézet Tanácsadó Testületének is, és tagja a Budapesten működő Somogyiak Baráti Körének. Tevékenységét Podmaniczky-díjjal, a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével, Antall József-díjjal ismerték el, és megkapta a Szabadságért Kaposvár Emlékérmet is.

Érzékelhető, hogy dr. Boross Péter sorsát gubancos fonállal szőtték – ahogy a 90. születésnapjára, tavaly megjelent kötet alcíme is jelzi. S hogy az ünnepelt készített-e számvetést? Egy tavalyi interjú kapcsán azt felelte: „Nem készülök memoár- vagy önéletrajz-írásra. Ahhoz, hogy tollat vegyek a kezembe, mert én mással írni nem tudok, nos, ahhoz egyszerűen nincs türelmem. Szóban még elvagyok valahogy, de hogy egy helyben ülve gondolataimat formált mondatokban írjam le, ahhoz nem érzek hajlandóságot. Önéletrajzot azért nem írok, mert tapasztalatból mondom: általában annyi hazugságot hordanak össze magukról azok, akik ilyenre vállalkoznak, hogy csodálkozom, hogy kerülhetett papírra. Tehát inkább maradok a beszélgetésnél vagy a beszédnél, hiszen néha megmarad-megragad valahol; újságban, folyóiratban, könyvben. Én magamban hordozom családi környezetemből, a katonaiskolai múltból azokat az eszményeket, amelyek a hazához kötnek és azokat az erkölcsi parancsokat, amelyeket feltétlenül betartandónak tartok. Ennyi az életem summázata. Mindig ezekhez a normákhoz tartottam magamat. Tisztán nézek szembe önmagam múltjával. Az a legfontosabb, hogy ezen elvek vezéreltek. Így aztán nincs jelentősége és tétje sem annak, hogy most, amikor életem vége felé araszolgatok, készítek-e egy többszáz oldalas könyvet.”

Somogy Polgáraiért Díjat kapott:

A marcali Balasport Szabadidő és Kulturális Egyesület

Az egyesület létrehozóit a Balatonban rejlő mozgáslehetőségek motiválták, amikor 1997-ben megalapították a Balasport Produkciót, mely akkor elsősorban a Balatont körülölelő megyék sporteseményeit fűzte fel magazinműsorba, kiemelt figyelmet szentelve a Somogyországban történő eseményeknek. Ez a „mánia” máig is fennmaradt, így immár több mint 700 önálló műsort készítettek a Balaton és tágabb régiójának sportéletéről. 2006-tól folyamatosan készítenek tematikus sportmagazinokat a Sport Televízió számára. Büszke arra, hogy több sportág születésében, népszerűsítésében részt vehettek. Ma már szinte nincs olyan sportpálya hazánkban, ahol ne filmeztek volna, de Portugáliától Spanyolországon keresztül, Horvátországban, Szlovákiában, Csehországban, Németországban és Görögországban is forogtak kameráik.

Baloghné Molnár Ida, a Somogy Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési Irodájának vezetője

Baloghné Molnár Ida Kaposváron született. Általános iskolai tanulmányait Kaposfőn, a középiskolát a Táncsics gimnáziumban végezte, majd felvételt nyert a Közgazdaságtudományi Egyetem pécsi kihelyezett nappali tagozatára, ahol vállalati tervelemző szakon tanult. 1977 szeptemberétől folyamatosan a Somogy Megyei Tanácsnál, illetve a Somogy Megyei Önkormányzati Hivatalnál dolgozik különböző beosztásokban, jelenleg a Területfejlesztési Iroda vezetője, valamint bizottsági titkár. Nagy tudással és szakértelemmel végzi munkáját. Kiváló kapcsolatteremtő és szervező képessége jelentősen hozzájárul a Somogy Megyei Önkormányzati Hivatal tevékenységének elismeréséhez.

Bertók László Kossuth-díjas költő

Bertók László Vése szülötte, ahol 1935-ben látta meg Isten szabad egét. 1959-65 között a Nagyatádi Járási Könyvtárban, 1965-77 között a Pécsi Tanárképző Főiskola könyvtárában dolgozott, majd 1977-82 között a Pécsi Városi Könyvtár igazgatója volt. 1975-től a Jelenkor szerkesztőbizottságának tagja. Első verseit 1953-ban közölte a Dunántúl. Az elmúlt évtizedek alatt számos verses és prózakötete jelent meg és több díjjal és állami kitüntetéssel honorálták írói munkásságát. Tavaly Prima-díjas lett. Vése, Nagyatád és Pécs díszpolgára rendszeresen meglátogatja szülőföldjét, amelynek gyakran állít emléket műveiben, s író-olvasó találkozókon mesél kicsiknek-nagyoknak a kortárs irodalmi életről, a vers, s a próza nemzetmentő és megtartó erejéről.

Dr. Farkas József, a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház urológus főorvosa

Somogy megye egyik legismertebb, s köztiszteletben álló urológus főorvosa. 1974-ben végzett Pécsett. Azóta dolgozik a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórházban. 70 évesen is – kórházi tevékenysége mellett – urológiai szakrendelést lát el Balatonbogláron és Fonyódon. Rendkívüli odaadással segíti a mindennapi feladatok elsajátítását az orvosok és szakdolgozók, az orvostanhallgatók és szakorvosjelöltek körében. A Magyar Urológiai Társaság tagja. A megyében élő, urológiai betegségben szenvedők gyógyulásáért végzett 44 évi munkájáért személyét nagy szeretet és tisztelet övezi.

Dr. Herr Gyula, a nagyatádi eXtremeMan főszervezője

Az ismert belgyógyász főorvos a Nagyatádi Triatlon és Szabadidősport Egyesület elnöke, sokszoros Ironman: a nagyatádi eXtremeMan Triatlon Hosszú Távú Országos Bajnokság főszervezője, versenyigazgatója, a Magyar Triatlon Szövetség elnökségi tagja. A hosszú távú triatlon versenyt 1990-ben hozta létre Nagyatádon. Magyarország egyetlen rendszeres ironman távú versenye 1991 óta a sportág országos bajnoksága és egyben nyílt nemzetközi triatlonversenye, mely évről-évre növelni tudta a nevezők számát. Sokak előtt példa a csaknem három évtizedes következetes, a sport és az egészséges életmód iránti elkötelezettsége.

Krennert István, a tapsonyi Hans Pausch Hungária Kft. ügyvezető igazgatója

Akinek már kamaszkorában nagy dilemma volt a pályaválasztás. Vonzotta a természet, de érdekelte a technika fejlődése, a gépészet is. A gépészetet választotta, de a természet iránti rajongása is megmaradt. Jelenlegi munkahelyén 1996-tól dolgozik; közel 250 család sorsáért felel. Mindig fontos volt számára mások sorsa, ez az önzetlenség a mindennapi munkájában is megjelenik. Támogat minden nemes célt. Mesztegnyő, Tapsony, Nagyszakácsi sokat köszönhet önzetlen hozzáállásának. A Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi tagja, az Iharosi Vadásztársaság elnöke és a Tapsonyi Vadásztársaság Fegyelmi Bizottságának tagja.

A kaposvári Kutyatár Természet- és Állatvédő Egyesület

Az egyesület 2012-ben alakult néhány lelkes állatbaráttal. Kezdetben Kaposvár gyepmesteri telepeként működtek, majd 2015-től már menhelyként ténykednek. Rendszeresen járják Kaposvárt és a vonzáskörzetéhez tartozó problémásabb területeket, ahol igyekeznek javítani az állattartási fegyelmen. Nemcsak saját telephelyükön dolgoznak, hanem iskolákba, óvodákba és egyéb oktatási, illetve szociális intézményekbe is elviszik az állatvédelem nemes eszméjét. Mára a Kutyatár neve egybeforrott a hatékony, korszerű állatvédelemmel, példát mutatva valamennyiünknek.

Nagy Ernő György pedagógus

A lullai születésű, jelenleg is e településen élő, köztiszteletnek örvendő tanító életének központját képezi a szülőföld szeretete, a múlt értékeinek megóvása, tisztelete. 1998-ban megírta Lulla Község Történetét. Családjával karöltve összegyűjtötték, felújították azokat a múltbéli tárgyakat, eszközöket, amelyekből megnyílt Lulla Helytörténeti Kiállítása. Gyakran vezet tárlatlátogatást a diákoknak, de szívesen kalauzolja a turistákat is. 2016-ban létrehozta a tabi Erényi Alajos órásmester-, ékszerész- és festőművész életműkiállítását. Nagy Ernőnek köszönhetően a falu szinte elsőként rendezte meg 1990-ben a sodrófahajítási, asszonycipelési, rönkhajítási és szögbeverési versenyt, amely a helyi közösséget erősíti.

Puskás Béla, a Somogy Temetkezési Kft. ügyvezető igazgatója

Hajdúsámsonban született, és tanulmányai befejezése után a katonai pályát választotta. 1979-ben tanári diplomát szerzett. 1988-ban végezte el a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiát. Különböző katonai beosztásokban teljesített szolgálatot. 1997-ben ezredesként került szolgálati nyugállományba. 2000-től a Somogy Temetkezési Kft. ügyvezető igazgatója. Az Országos Temetkezési és Ipartestület elnökségi tagja. Több könyve jelent meg katonai és helytörténeti témában. A temetkezési szakma talán legtapasztaltabb szakembere, a kegyeleti kultúra egyik megalapozója, a hadisír-gondozók hazai szaktekintélye. A Mártírok és Hősök Közalapítvány kurátoraként jelentős szerepet vállal a katonatemetők gondozásában, a katonai emlékek ápolásában. Szerkesztője és szerzője a Magyar Temetkezés című folyóiratnak.

Rónai Attila kaposvári ötvösmester

Iskoláit Kaposváron végezte. 1965-ben órástanuló lett, és egyben a vésnök szakmát is megtanulta, amelyhez társult az intarzia- és hangszerkészítés, fémdomborítás, cizellálás, csontfaragás. Mestervizsgát tett az órás, majd az ötvös szakmából. 2000-ben kapott felkérést az első korona készítésére, amely Csopakra került a Mária-szobor fejére. A második eredeti nagyságú, Szent Korona-másolatot a koronaőrségnek készítette. A harmadikért a szakma és az ipartestület elismeréseképpen aranykoszorús mester kitüntetést kapott. Régi, elfeledett technikákat is kifejlesztett, amelyeket az egykori mesterek a sírba vittek. Koronamásolatát Trianonban, Zürichben, Székelyudvarhelyen, Szlovákiában, Ausztriában, valamint számtalan hazai városban és kisközségben mutatták be, de a kínai közönség is láthatta. Feleségével, három gyermekével és vejével dolgozik egy 1975 óta folyamatosan működő vállalkozásban.