Forgó Ferenc a 100 évvel ezelőtt elcsatolt Erdély történetét ismertette az X-házban
2019. február 12-én, kedden 17.30 órától a Marcali Plébánia és a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Marcali Csoportja meghívására Forgó Ferenc vetített-képes előadás keretében ismertette a 100 évvel ezelőtt elcsatolt Erdély történetét az X-házban.
A megjelenteket Kiss Kálmán titkár köszöntötte, majd Forgó Ferenc vette át szót, akit a közönség már jól ismer eddigi tevékenysége kapcsán. Az előadó különböző külföldi térképek alapján felidézte a román eredettörténetet és a valós tényeket. Ismertette a területi változásokat és röviden kitért az önálló állam megalakulására, a politikai törekvésekre, Erdély etnikai változásaira. Románia eredetileg az Osztrák-Magyar Monarchia és Németország szövetségese volt mégis az első világháború alatt az antant oldalára állt. A központi hatalmak azonban rövid időn belül térdre kényszerítették és különbékére kényszerítették. Egy nappal az általános fegyverszünet előtt a Román Királyság végül ismét belépett a világháborúba, ezzel bebiztosította magát a győztesek oldalán, és a nemzetközi politikai színtéren is az érdekeik nagy részét sikerült érvényesíteniük. 1918. december 1-jén tartották meg a magyarországi románok a gyulafehérvári nemzetgyűlést, ahol a megjelent 1228 küldött kinyilvánította azon szándékát, hogy Erdély, a Körösök vidéke, Bánát és Máramaros – összesen tehát 26 történelmi vármegye – csatlakozzon a Román Királysághoz. Bár a románok döntése később „hivatalosan” megfelelt a wilsoni elveknek, a valóságban az elszakadás egyoldalú határozat eredménye volt, mely az erdélyi magyarságot teljesen megfosztotta az önrendelkezés jogától. Majd Trianonban olyan határvonalat húztak, amely több mint 1,5 millió magyar honfitársunkat kényszerített idegen uralom alá. Sajnos a román politika irányvonala azóta sem sokat változott ebben a kérdésben.
Az előadás végén Forgó Ferenc párhuzamba állította a törökök, illetőleg Mustafa Kemal Atatürk határozott fellépését, akiknek sikerült például katonai erővel (egy függetlenségi háborúval) a rájuk kényszerített igazságtalan Sèvres-i békeszerződést érvényteleníteniük. Ellenben hazánkban sajnos nem volt olyan politikus, Károlyi Mihályon, Kun Bélán át egészen Horthy Miklósig, aki a méltánytalan területi csonkításoknak gátat szabhatott volna közvetlenül az első világháború után. Pedig a lehetőség itt is adott lett volna, ha nem oszlatják fel 1918 végén a magyar hadsereget…
Írta és fotók: Kiss Kálmán
