A KÉSZ Marcali Csoport 2021. évi zarándoklata

A Koronavírus-járvány miatt, egy év kihagyás után, 2021.szeptember 25-én szervezték meg a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) Marcali Csoportja hagyományos zarándoklatát, ezúttal Bodajk-Fehérvárcsurgó-Mór-Pákozd útvonalon. Az idei évben összesen 33 fő – köztük jórészt a KÉSZ tagjai – vállalkozott az útra, hogy megismerjék a térség jelentősebb vallási, szakrális, építészeti és kultúrtörténeti értékeit, valamint a Katonai Emlékpark Pákozd (KEMPP) Nemzeti Emlékhely látnivalóit.A zarándoklatot ezúttal is Sávoly Andrea, a KÉSZ egyik legaktívabb tagjaés Kiss Kálmán elnök vezették.

Az autóbuszos utazás első állomásaBodajk volt, ahol a Mindenkor Segítő Szűz Mária Kegyhelyen egy helyi idegenvezető-nő adott tájékoztatást a település történetéről. A csoport résztvevői megtudták, hogy már Szent István király is látogattaa kegyhelyet, majd a török hódoltság után, az újkori felvirágoztatása, a településen 1695-ben megjelenő kapucinus szerzeteseknek köszönhető. A koldulórendi barátok vélhetően a középkori alapokra építettek kápolnát, amelybe a környékbeli falvakba betelepített német ajkú lakosság körében nagy tiszteletnek örvendő Segítő Szűz Mária kegyképét helyezték el. Ez az 1728 és 1742 között felépült barokk templom látható ma. A plébániaépület 1755-ben épült kapucinus rendházként. A kolostor kertjéből leválasztott szépen felújított zarándokudvart, benne a hűs vizű forrással, valamint a szomszédos Kálvária-hegyre vezető keresztutat szintén a 18. század közepén alakították ki.

A korábban odaérkező zarándokokat és a KÉSZ Marcali Csoportját rendkívül szép orgonamuzsikával fogadták a templomban, majd egy közös imádságot követően indultak fel a Kálvária-hegyre, miközben a keresztutat is elvégezték. A nagy emelkedőn jó volt kicsit megállni, imádkozni, valamint énekelni az egyes stációknál, melyek képeit Bory Jenő szobrászművész alkotott és a stációkkalegyütt Prohászka Ottokár püspök, 1926. szeptember 8-án pedig megáldott. A hegytetőre érvea zarándokok hálát adtak, és gyönyörködtek a szép panorámában, a ragyogó napsütéses időben.

A délelőtti programban, második helyen a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély szerepelt. A marcali látogatókat a kúria kápolnájában meg egy vonós kvartett muzsikája köszöntötte. Majd egy fiatal idegenvezető-nő elmondta, hogy az ottani birtokot 1834-ben a Perényi család zálogosította el Károlyi György grófnak, ami 1853-ban, vásárlás útján végleg a Károlyiak kezébe került. A kastély építése Heinrich Koch tervei alapján történt. A családnak a kastélyt 1944-ben el kellett hagynia. Az épületet amásodik világháború alatt katonák „használták”, majd 1945 után abirtokkal együtt államosították.Ezt követően először üdülőként, majd gyermekotthonként üzemelt. Sajnos ezen évtizedek alatt az eredeti bútorzatból szinte semmi sem maradt meg. Hosszú idő után először 1980-ban kezdődtek meg az állagmegóvási munkák, majd 2007-ig helyreállították a két pavilont és a két szárnyat, majd 2011-ben pedig a főépület is átadásra került. Napjainkban a kulturális jelleg mellett hotelként és étteremként is funkcionál az igen impozáns épületegyüttes.

A csoport ezután Mórra utazott, ahol a részlegesen felújított Lamberg-kastélyt tekintették meg. Elsőként egy eredeti bútorokkal rendelkező sváb tájház berendezéseit mutatta be az idegenvezető-nő, melyek egy módosabb szőlősgazda otthonát idézték fel. A település német nemzetiségi lakosságának története háromszáz éves múltra nyúlik vissza, amikor Hochburg János Domokos kért az uralkodótól telepeseket.

Majd ezután a magának a kastélynak (eredetileg nyári rezidencia, majd vadászkastély) a bemutatása következett, mely Fellner Jakab építész tervei alapján épült 1762 és 1766 között klasszicizáló késő barokk (copf) stílusban. Külön élmény volt látni a világhírű magyar származású francia festő és grafikus, Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző) jellegzetes, saját kezűleg aláírt, eredeti szitanyomatait (szerigráfia), melyekből összesen 31 darabot ajándékozott 1988-ban a móri könyvtárnak. A látogatók megismerhették a háromszor miniszterelnökké választott Wekerle Sándor, valamint a névadó gróf Lamberg-Szécsen család történetét is. A régészeti leletek mellett külön szobát kapott az 1848. december 30-ki móri csatát bemutató tárlat és dioráma is. Ebben az ütközetben azonban a Perczel Mór vezette csapatok vereséget szenvedtek, amisajnos Buda és Pest feladását vonta maga után, így a kormánynakis Debrecenbe kellett költöznie. Az épület ma Művelődési Központ, Könyvtár és Muzeális Kiállítóhely is egyben.

A délutáni program másik fontos állomása a móri Szentháromság Kapucinus templom megtekintése volt. A marcaliakat egy helybéli barát fogadta és kalauzolta, miközben sok érdekességet mesélt. Elmondta, hogy a kapucinus rendet 1528-ban alapították, mint a ferences család önálló, harmadik ágát. Már 1574-től engedélyezték külföldi terjeszkedését is. Legismertebb alakja Brindisi Szent Lőrinc, akinek legendás fehérvári csatáját máig őrzi az emlékezet, így a templomban is egy mennyezeti festmény.Móron 1695-ben telepedett meg a rend, miután Hochburg János özvegye, Hartmann Johann végrendeletileg 10 000 Ft-ot és annak 500 Ft-nyi kamatját hagytaegy templom, illetve kolostorépítése céljából.

Végül 1701-ben készül el mindkettő, melyet gróf Széchenyi Pál kalocsai érsek és veszprémi püspök szentelt fel. A szerzetesek a szegények lelkipásztorai voltak, bekapcsolódtak a mindennapokba. A lelki gondozás mellett a lakosság támaszai is voltak, és a járványok és egyéb betegségek idején a szakállas barátok gyógyító tevékenységet is folytattak.

Az új templom 1880 és 1881 között, majd a homlokzatból félig kilépő gúlasisakos tornyot pedig 1884-1885-benkészült el. Az eredetileg barokk stílusú templomot eklektikus stílusban építették újjá. A rendház a templommal egybeépített, nyolctengelyes kivitelű. Kb. 10.000 kötetes, jó állapotú könyvtárral rendelkezik.

Az oltár mellett található az 1848-ban meggyilkolt Lamberg Fülöp Ferenc vörös márvány emléktáblája. A kiterjedt Lamberg család több tagját pedig az altemplomban temették el.

1950-ben a szerzetesrendek feloszlatásával a kapucinusoknak is el kellett hagyniuk rendházukat, végül csak 1989 őszén térhettek vissza. Nagy erőfeszítéssel és összefogással sikerült az épületeket kívülről és belülről rendbehozatni és a plébániai életnek új lendületet adni. A legendárium szerint a kapucinusoknak köszönhető az azóta híressé vált móri borvidék létrejötte.A hagyomány szerint az első Ezerjó szőlővesszőket a tokaji rendháztól kapták a móri testvérek. Annyi bizonyos, hogy a valóságban is nagy szerepe volt a rendnek a borkultúra elterjedésében, amit a rendház négy pincéje is bizonyít.

A zarándoklat zárásaként a késő délutáni órákban sikerült még Pákozdon a Katonai Emlékpark külső kiállításait is megtekinteni. A csoport tagjai az 1848. szeptember 29-ki győzelem, a pákozd-pátka-sukorói csata tiszteletére emelt emlékoszlopnál (obeliszk) egy nemzeti színű zászlót helyeztek el és mécsest gyújtottak a hősök emlékére, miközben felhangzott a Boldogasszony anyák kezdetű népének is. Ezen kívül egy séta keretében megtekintették még – többek között – a Mártírok Emlékpontját; a Vilmos Huszárt;a hadvezér,Móga János altábornagymellszobrát;az Elesettek emlékhelyét; a Magyar Békefenntartók Emlékművét; illetőleg a világháborús és 1956-os emlékeket. A hazafelé vivő úton az elesettek lelki üdvéért, egy rövid időre és fohászra megálltak még a Don-kanyar Emlékkápolnánál;végüla maga bő 13 méteres magasságával,a környékből jelentősen kiemelkedő Miskahuszárnál, amely ma a világ legnagyobb betonból épült huszár szobra.

A KÉSZ Marcali Csoportjának idei, igen tartalmas és programban bővelkedő zarándoklatát a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA), a Miniszterelnökség és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. is támogatta. Köszönet érte!

Írta: Kiss Kálmán

Fotók: Fábos Tibor, Kiss Kálmán