Nemzeti gyásznap. Ma van az aradi vértanúk napja

2001. november 24-én nemzeti gyásznappá nyilvánította október 6-át a magyar kormány. Ma reggel félárbócra eresztették az állami lobogót. Az 1848-1849-es szabadságharc leverését megtorlás követett. A magyar szabadságharc 13 honvédtábornokát 1849. október 6-án végezték ki Aradon, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét.

Az aradi vértanúk az a tizenhárom magyar honvédtiszt (12 tábornok és 1 ezredes), akiket az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után, az abban játszott szerepük miatt Aradon kivégeztek. Bár ezen honvédtisztek száma tizenhat,[1] a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést is.

Mindegyikük eleve aktív vagy az osztrák Császári-Királyi Hadseregből kilépett katonatiszt volt, a szabadságharc végén a magyar honvédseregben egyikük altábornagyi, tizenegyen vezérőrnagyi és egyikük ezredesi rendfokozatot viselt.[2] Lázár Vilmos ezredest azért sorolták a tábornokokhoz, mert a szabadságharc végén önálló seregtestet irányított. A győztesek ellenben egyikük tábornoki rendfokozatát sem ismerték el hivatalosan. A vértanúk között Kiss Ernő honvéd altábornagy volt a rangidős, aki korábban k.k. (császári-királyi) ezredes volt, a többiek a közös hadseregben ennél alacsonyabb tiszti rendfokozatot viseltek.

Ugyanezen a napon végezték ki Pesten az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost.

A tizenhárom aradi vértanú arcképe Barabás Miklós litográfiáján:
Knezić KárolyNagysándor JózsefDamjanich JánosAulich LajosLahner GyörgyPoeltenberg ErnőLeiningen-Westerburg KárolyTörök IgnácVécsey KárolyKiss ErnőSchweidel JózsefDessewffy ArisztidLázár Vilmos