Zala egyházi nevezetességeivel ismerkedtek a Marcali zarándokok
2022. okt.23-dikán Sávoly Andrea vezetésével, a Vonyarctourist szervezésében a szomszédos Zala megyében jártunk, megtekintettük a nemrégiben felújított és a közönség számára már elérhető egyházi emlékhelyeket.
Első úti célunk a Zalaszentgrót melletti Türje, az Árpád-kori téglatemplomok ritka műemléke: a 13. század első felében épült, nyers téglafelületű homlokzata, az alaprajza is egyéni vonásokat mutat. Kolostort is építettek hozzá, de egy tűzvész után a veszprémi végvári rendszer erődje lett, a török veszély idején. A premontrei prépostság 1703-ban kapta vissza, a ma is meglévő, barokk rendház a XVIII. században épült, s ma szociális otthon működik benne.
A templom freskóit és a mellékoltárok képeit 1761 és 1763 között készítette Dorffmeister István. Az Angyali üdvözletet ábrázoló főoltárkép is az ő munkája. Az apátsági templom kiemelkedő értéke, a déli fal vakolata alól előkerült, 14. századi freskó, mely a Szent László legenda egy jelenetét ábrázolja.
Udvardy György veszprémi érsek augusztus 19-én szentelte fel a 4 éves felújítási munkálatok után a Gyümölcsoltó Boldogasszony-templomot, s az új oltárba elhelyezték Szent Norbert, premontrei rendalapító ereklyéjét.
Röpke fél óra után máris a Sümegen voltunk a barokk püspöki palota előtt, melyet újjászületése után 2021 őszén adtak át a látogató közönségnek. Az épület kívül, belül nagyon szép, látványos. Teremről teremre járva tárul elénk 18. század társadalmának élete,
Padányi Bíró Márton életrajza alapján. A barokk világkép, a művészettel, hitvitákkal, dicsőséggel és bukással megélt életén végigutazva, színesen mesél a korszakról.
Az építtető püspök alakja mellett megismertük a freskóciklust alkotó Franz Anton Maulbertsch, bécsi festőművész történetét is.
Nagyszerű az az Interaktív kiállítás, mely a palota, s lakóinak történetét mutatja be, az egykori belső terek részleges rekonstrukciójával.
A ferences templom és kolostor, a Sarlós Boldogasszony-kegytemplom meglátogatása a régi időkben gyalogos zarándoklattal történt, még élnek köztünk néhányan, akik ezt az utat gyakorta megtették!
Széchenyi György püspök építtette 1649-ben az épületegyüttest a belváros legmagasabb pontján, a török hódoltság idején védelmi céllal. A kívülről egyszerű templom belső tere igényes barokk díszítés , a faragott szószéken Szent Mihály arkangyal és a négy evangélista látható. A főoltár középpontjában van a szent királyok szobraitól közrefogott, középkori Pieta-kegyszobor, az első csodálatos gyógyulást követően 1696- ban lett országos hírű Mária kegyhely és zarándokhely.
Lesétáltunk az Urunk Mennybemenetele Plébánia Templomhoz, ami a barokk festészet egyik világhírű freskó együttesét őrzi, (a napkeleti bölcsek látogatása és az első pünkösd közötti események) s emiatt a „magyarok sixtusi kápolnájának” is nevezik. Mindez megtekinthető, itt:
Végezetül Kemenesalján, a Ság -hegy lábánál fekvő Celldömölkön töltöttünk tartalmas 2 és fél órát, a lelkes lokálpatrióta K Jné Sz Kati történeti és személyes indíttatású bemutatásai, elbeszélései közepette.
A Nagyboldogasszony templomban található a Szűzanya kegyszobor másolata, melyet Koptik Odo bencés szerzetes hozott magával Mariazellből, 1748-ban. A templom bemutatása:
Az emeleten található kincstárban őrzik az adományokat, hálaadó táblákat, ereklyéket, kegytárgyakat, ezekhez kapcsolódva sok történetet hallottunk, pl. csodás megmenekülésről, gyógyulásról.
A csodálatos akusztikájú templomban önkéntes idegenvezetőnk elénekelte a Celldömölki Szűzanya himhuszát, s nekünk is lehetőségünk volt itt énekelni. Megtudtuk, hogy gyakran tartanak koncerteket is e szépséges falak között.
Megtekintettük a közelmúltban restaurált kolostori épület nagytermét, mely a városban közösségi célokat is betölt.
Az idő is kegyes volt hozzánk, hazafelé a pompás őszi táj szépségeiben gyönyörködtünk.
Írta: Gálné Végh Edit
Fotók: Bogdán László/HA3TBL
